Illegalitásba kényszerített tejárusok - ki fizeti meg az uniós szabványokat?

Augusztus 5-től, azaz hétfőtől Szatmárnémetiben nem szabad tejet árulni, csakis az üzletekben. Az illetékesek ígéretei szerint ez csak múló állapot és néhány nap múlva ismét a standokra kerülhet a házi tej. A termelők viszont aggódnak, a kiadások meg csak nőnek.

„Évek óta figyelmeztetjük a megyei polgármesteri hivatalokat, hogy tegyenek valamit, mert így nem lehet árusítani a házi tejet. Ők azonban erre fittyet hánytak, a piacokat pedig nem modernizálták. Most mindenki minket szid, de nem tehetünk mást, be kell tartatnunk az Európai Unió szabályait, amelyek végül is a fogyasztó érdekeit védik", nyilatkozta Eugen Muresan és Dorin Maurer, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság Szatmár megyei kirendeltségének sajtószóvivője illetve vezető munkatársa. „Mióta beléptünk az unióba, haladékot kaptunk, ám semmi sem változott", tette hozzá Maurer.

Mindezt egy nappal azután, hogy hétfőn Szatmárnémeti valamennyi piacán betiltották a házi tej árulását. Noha Szatmár megyében az utóbbi időben nem okozott problémát a tej, Nagybányán két személy betegedett meg romlott túró miatt. Ezért a szigor, mondják. Na meg azért, mert a melegben a tejben a baktériumok robbanásszerűen szaporodnak: számukra kedvező hőmérsékleten egy baktériumból tíz óra alatt két millió is keletkezhet. „A tej egy élő organizmus. Az uniós szabályok is megengedik, hogy egy milliliterben 100.000 baktérium legyen. Ám nem több!", magyarázza Maurer.

A baktériumok szaporodását hidegen való tárolással lehet megakadályozni. Ahhoz pedig hűtőszekrény kell. És lehetőleg légkondicionált helyiség. Ilyen piac viszont Muresan szerint a megyében csak Nagykárolyban van.

„Ha minden a terv szerint megy, legkésőbb csütörtökre visszatérhetnek a tejárusok a csarnokba. Addig fertőtlenítjük, kitakarítjuk, kicseréljük a villanyvezetékeket, újra meszeljük a falakat", mondja Bozai Voda Cristian, a Szatmárnémeti Közterület-fenntartó Szolgálat igazgatója. „Hűtőszekrényt vásárolni viszont nincs pénzünk", teszi hozzá. A helyzet tehát egyszerű: az a tejárus, akinek van hűtője, az árulhat, akinek nincs, az nem árulhat. Pedig a legtöbb falusi idős kistermelőnek nincs... Ennek ellenére kénytelenek havi 63 lejt és napi 1,5 lejt kifizetni a standért. Mert mást ugye nem kapnak.

Ráadásul hétfőtől nem is árulhatnak. Pedig sokuknak év végéig szóló szerződése van. „Ezzel én nem tudok mit kezdeni. Nekem az a dolgom, hogy betartassam a törvényt és szólítsam fel önt, szüntesse be az árulást. Jó indulatú vagyok, mert akár meg is bírságolhatnám. A szerződéssel kapcsolatban pedig perelje be a piac üzemeltetőit", mondja egy rendőr a Szamos piacon ottjártunkkor az egyik árusnak. A város második legnagyobb piacán is bezárták azt a közel 120 négyzetméteres termet, ahol a tejtermékeket árusítani lehet. Az ajtón lévő felirat szerint meghatározatlan ideig. Bozai Voda elmondása szerint amint elkészülnek a munkával a Nagypiacon, folytatják a Szamos piacon. Addig viszont házi tejet tilos árulni!

Még rosszabb a helyzet a Kispiacon és a 17-es lakónegyed piacán. Előbbin bővíteni kell a tejtermet (ez még több idő), utóbbin pedig nincs is ilyen. Ezt a piacot teljesen felújítják, mondja Bozai Voda, és akkor tejcsarnok is lesz. Addig tehát tilos árusítani a tejet! Pedig az egyik decebali farmer még hűtőszekrényt is beszerelt a lakónegyedi piacon 15.000 lejért. Egy kiskolcsi gazda pedig arra panaszkodik, hogy kampány alatt a napi száz liter gázolaj sem elég - ő valamivel több, mint tíz hektáron termeszti a táplálékot állatainak. „Ha nem engedik, hogy eladjam a tejemet, akkor eladok mindent és jelentkezem szociális segélyért. Ez jobb lesz az államnak?", teszi fel a kérdést.

„Arra megy ki a játék, hogy az unió ellehetetlenítse a kistermelőket, majd jönnek a külföldiek és felvásárolják a földeket", mondja egy másik férfi. „Én bizony a földem el nem adom! Mennyit kínlódtak azért az őseim", válaszolja a kiskolcsi gazda.

„Nem arról van szó, hogy ki akarjuk szorítani a házi tejet. De be kell tartanunk az uniós szabályokat. A gond, hogy Brüsszel képtelen felfogni, hogy Romániában közel két millió kistermelő van. Nyugaton senki nem tart egy-két tehenet, hatalmas farmok működnek", mondja Maurer.

Éppen ez a gond a felvásárlással is. A kiskolcsi gazda szerint, ha a csarnokba adnának 1,5 lejt egy liter tejért, akkor nem érné meg piacolni. Pedig a piacon 2,5 lejért lehet eladni. Csakhogy a gyűjtőhelyen nem adnak többet 0,70-0,80 lejért. Ráadásul nem mindenütt van ilyen. Kolcs községben például nincs.

A csarnokokat a tejfeldolgozók üzemeltetik. A megyébe öt ilyen működik, ám csak három gyűjti a tejet a falvakban. A másik kettő külföldről, elsősorban Magyarországról hozza. A Szatmár megyében feldolgozott tej 35%-a innen származik.

„A felvásárlónak konstans állapotok kellenek. Ha viszont gyenge a legelő vagy tél van, akkor a tejtermelés visszaesik. Egy farm viszont, amely garantálni tud például napi 70.000 liter tejet, máris előnyben van és másként tud tárgyalni. Ráadásul nem tíz faluból gyűl össze ez a mennyiség, hanem egyetlen helyről, tehát a szállítási költség is kisebb", magyarázza Maurer.

Aki pedig nem tudja otthon eladni a tejet, az viszi a piacra! Szatmárnémetiben jelenleg közel 35 személynek van szerződése a piac adminisztrációjával. Feketén viszont jóval többen árulják.

Piac tejcsarnok from Szatmar.ro on Vimeo.